Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatnak a tevékenység közben, az érintésből származó balesetek elkerülése végett, a feltárt hibák javítására kell, hogy irányuljon. A felülvizsgálat nem javítás, hanem estleges baleset elkerülést megelőző műszeres ellenőrzés, érintésvédelmi hibák feltárása.
Ez nem egy hatósági ellenőrzés, hanem önellenőrzés, mindenkinek a saját érdeke hogy az általa üzemeltetett elektromos berendezések biztonságosan használhatók legyenek.
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat tehát önellenőrzés, az üzemeltető kötelezettsége a jogszabályban előírt gyakorisággal elvégezni, vagy elvégeztetni.
Az érintésvédelmi felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy megfelelően működik, a hibák megállapítása és hogyan kell azokat kijavítani. Megállapítja van e- olyan veszély amit további intézkedéssel, védelmi berendezések beszerelésével csökkenteni lehet.
Az időszakos érintésvédelmi felülvizsgálat alkalmával a környezeti hatások, érintésvédelmi berendezésekre káros korai öregedést lehet kiszűrni, és javaslatot tenni ezeknek a korai meghibásodásoknak az elkerülésére.
Az érintésvédelmi felülvizsgálat nem adhat felmentést a kötelező szabályok betartása alól, nem írhat elő a jogszabályban előírtnál sűrűbb ellenőrzést, csak javaslatot tehet a hiányosságok kijavítása azonnal, sürgősen mihelyt lehet, a következő karbantartáskor, vagy elegendő a hiba kijavítása esetleges felújítás alkalmával elhárítani.
Az érintésvédelmi felülvizsgálat elvégzését a 10/2016.(IV.5.) NGM rendelet írja elő. Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot minden esetben el kell végezni új berendezés, vagy villamos kivitelezés létesítésekor, bővítésekor, átalakításakor a munka befejezése után, még a használatba vétel előtt.
Ezen kívül üzembe helyezés után a rendeletben előírt rendszerességgel időszakos érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat elvégzése is szükséges.
ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT GYAKORISÁGA:
Bármely berendezésnél így a villamos berendezéseknél sem létezik teljes biztonság. Bármilyen biztonsági szint több költség ráfordítással tovább növelhető. Minél nagyobb a biztonsági szint, annál kevésbé valószínű egy súlyos baleset.
A teljes 100 %-s biztonság még akkor sem érhető el, mivel a készülékek is használódnak, öregednek, biztonsági szintjük romlik. Ezért kell, legalább a jogszabályban előírt időszakonként elvégeztetni az érintésvédelmi felülvizsgálatot.
- 6 év: Kommunális és lakóépületekben
- 3 év: Minden más épület villamos berendezésein
- 1 év: üzemközben áthelyezhető hordozható villamos kisgépeken, elektromos kéziszerszámokon, hosszabbítókon.
- Havonta: Áramvédő kapcsolón, megtekintéssel és a próbagomb megnyomásával.
KINEK ÉS HOL KELL ELVÉGEZTETNI AZ ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOT:
Minden vállalkozásnak, cégeknek, intézménynek kötelező. Munkavédelmi ellenőrzés alkalmával kell megmutatni az érintésvédelmi felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet. Lehet telephely, iroda, oktatási intézmény, üzemcsarnok, műhely épület, üzlet, bolt, társasház, kollégium, szinte mindenhol ahol elektromos berendezés található kötelező elvégeztetni az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot.
Nem csak új épület átadásakor és a rendszeresen előírt időszakonként, de minden átalakítás, bővítés, már milyen javítás után, amikor megbontották a villamos berendezést, vagy új gépet üzemeltek be, el kell végezni az érintésvédelmi felülvizsgálatot.
ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT CÉLJA:
A vizsgálat célja az hogy kiszűrje és megelőzze a villamos berendezések érintéséből származó áramütéses baleseteket, felhívja a figyelmet, milyen biztonsági intézkedések szükségesek, hogy a villamos berendezések kezelése még biztonságosabb legyen.
Az áramütéses baleset általában úgy következik be, hogy a villamos berendezés külső burkolatának érintésekor ér minket az áramütés. Ez a test, vagy burkolat üzemszerűen feszültségmentes, csak meghibásodás, testzárlat következtében kerül feszültség alá.
Az felülvizsgálat az érintésvédelmi hibák feltárása miatt szükséges ellenőrzés. Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat az vizuális ellenőrzés, és részletes műszeres mérésből, és a mérési eredmények alapos kiértékeléséből áll.