A munkavédelmi szabályzat elkészítése komoly előkészítő, egyeztető, összehangoló munkát igényel, ugyanakkor egyes szabályozási körök munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek (pl. egyéni védőeszköz juttatás rendje, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje), ezért nem csak indokolt, hanem szükséges is, hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét munkabiztonsági szakember készítse el.
A munkavédelmi szabályzat készítésébe be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, a munkáltató megfelelő felkészültségű, e feladatra kijelölt szakembereit (műszaki, jogi, közgazdasági szakembert) és a munkavédelmi képviselőt, illetőleg – ha működik – a munkavédelmi bizottságot.
A munkavédelmi szabályzatot be kell illeszteni a munkáltató szabályrendszerébe.
A munkavédelmi követelmények teljesítésének módját meghatározó munkáltatói utasítások, így a munkavédelmi szabályzat is, a munkavédelmi törvény tételes rendelkezése értelmében munkavédelem vonatkozó szabálynak minősülő és az abban foglaltak megsértése munkavédelem területén felelősséggel jár.
Fontos kiemelni, hogy az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) értelmében a munkáltató feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek való megfelelés.
Azt, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme érdekében jogszabályban előírt munkavédelmi kötelezettségek teljesítésére milyen eszközöket, formát és módot választ a munkáltató a törvényi szabályozás nem határolja be. Ebből az is következik, hogy a munkavédelmi törvény nem kötelezi a munkáltatót munkavédelmi szabályzat készítésére. A szabályzat készítése azonban a munkavédelmi gyakorlatban kialakult és bevált forma, mivel a sok egyedi utasítás helyett célszerűbb a munkavédelem követelményrendszerét és eljárási szabályait egyetlen utasításban, a munkavédelmi szabályzatban egységbe foglalni.
A munkavédelmi szabályzat készítésére, szerkezeti és tartalmi elemeire nincs jogi kötelezés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen önkényesen lehetne munkavédelmi szabályzatot készíteni!
A munkavédelmi szabályzat kiváltja azokat a szabályozási területeket, amelyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli rendelkezési kötelezettséggel terheli és egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelem területén meghtározott követelményeket a munkáltató a sajátosságainak megfelelően teljesíthesse, vagyis a követelmények teljesítésének módját saját arculatára formálja.
A munkavédelmi szabályzat összefoglalja az adott cégre vonatkozó munkavédelmi előírásokat, például összefoglalja a baleset esetén teendőket. Iratmintákat is tartalmaz, melyek megkönnyítik a mindennapi munkát.
A szabályzatban leírtakat be kell tartani és tartatni, ennek hiányában bírság róható ki!
A munkavédelmi szabályzat készítése szaktevékenységnek minősül!
A munkavédelmi szabályzat főbb pontjai:
- A munkavédelmi szabályzat hatálya
- Ügyrend (munkavédelmi feladatok munkakörhöz kapcsolása)
- Az alkalmazás munkavédelmi feltételei (egészségi alkalmasság, szükséges képzettség, ismeret)
- Munkavédelmi oktatás (oktatások rendje, tematika)
- Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
- Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, személyi, szervezési intézkedések, távmunka, elsősegély biztosításának rendje, dohányzással kapcsolatos szabályok)
- Munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzemeltetési dokumentumok, műszeres és higiénés vizsgálatok rendje, kockázatértékelés, munkavédelmi ellenőrzések rendje, időszakos felülvizsgálatok)
- Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának általános szabályai, munkabaleset kártérítésének rendje
- Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
- Hatályba léptető rendelkezések
- Mellékletek, iratminták
- Vonatkozó jogszabályok jegyzéke
Kérje személyre szabott ajánlatunkat!
